2018. június 1., péntek

Egy történelmi rejtély

A brit trónörökös Erdélyben (itt)


Európa egy varázslatos szeglete - még mindig - az erdélyi Szászföld. Ezt legalább egyszer az életben minden európainak látnia kell. Nem csoda, hogy rabul ejtette a brit trónörökös szívét. Csak remélni lehet, hogy a trónörökös időnként elmereng a történelem egy különös rejtélyén: Hogyan vált lehetségessé, hogy annak az etnikumnak, amely 800 évig élt, virágzott, alkotott ezen a tájon, amely ránk hagyta ezt a különleges (és a trónörökös által is csodált) építészeti örökséget, a magyarság kebeléből való kiszakadása után 80 évvel hírmondója is alig akad?! És ha - művelt, világlátott ember lévén - valóban elmereng ezen, akkor kínozza-e valamiféle lelkifurdalás, amiért saját hazájának is oly vaskos része volt ebben a különös eltűnésben?

2018. április 13., péntek

Villámgyors reakció

Az USA-nagykövetség a Figyelő listájáról (itt)


Az indokolatlanul villámgyors, ezért árulkodó reakció is alátámasztani látszik a hipotézist, miszerint a Soros-hálózatban titkosszolgálati fedőszerv-hálózatot tisztelhetünk.

2018. április 7., szombat

Választási útmutatás, 2018. április 7.

Hatalmas, történelmi léptékű folyamat zajlik Nyugat-Európában már évtizedek óta. Alattomosan, lopakodva, lépésről lépésre,  álcázottan, mindazonáltal mégis egyértelműen és világosan. Európa elárasztása arab és afrikai tömegekkel, Európa elarabosítása/afrikanizálása, az európai népesség összetételének mesterséges átalakítása. Nincs igazából ebben semmi új, mindössze annyi, hogy most már végképp elérkezett az idő ennek a történelmi folyamatnak megálljt parancsolni. Végképp elérkezett az idő, hogy Európa elaltatott, manipulált, jólétben elpuhult népe felébredjen bávatag szendergéséből. Felébredjen,  összeszedje magát, és csodálatos, különleges, egyedi történelmi örökségének, az európai civilizációnak védelmére keljen.

Ehhez foghatóan fontos teendő ebben a történelmi pillanatban nincs is más, egyetlen egy sem. Ehhez képest minden más egész egyszerűen szánalmasan lényegtelen. A beözönlésnek nemhogy szervezése, támogatása, de elfogadása, passzív tudomásul vétele, jelentőségének bagatellizálása, ne adj Isten, tényének tagadása is árulás. Mégpedig nemcsak közönséges, szimpla árulás, hanem árulás az ötödik hatványon.

Árulás a magyar haza létérdekei ellen, árulás közép-európai mivoltunkból adódó érdekeink, árulás átfogó európaiságunk, árulás az egész nyugati civilizáció (a "fehér ember", vesd össze a "fehérek közt európai" költői megfogalmazással), és végül árulás az egész emberi nem, az egész emberi civilizáció ellen is, hiszen Európa felemésztésével Fekete-Afrika/Közép- és Közel-Kelet azon tíz- és százmilliói is valódi segítség, esély, remény és példa nélkül maradnak, akiknek testvérei Európa felemésztésére ide útra kelnek.

Ocsmány, tömény egy árulás, még ha nem feltétlenül tudatos is. Elkövetőit átkozzák is majd érte visszamenőleg  a soron következő európai nemzedékek, amelyeknek véres harcokban, sokkal kedvezőtlenebb esélyekkel kell majd megvívniuk a küzdelmet mindazokért az értékekért-eszményekért (az "európai értékekért"), amelyeket elődeik már egyszer birtokoltak, de amelyeket oly könnyelmű léhasággal el is tékozoltak.

Nem kérdés, hogy Orbán Viktor és a Fidesz viselt dolgai mindehhez képest eltörpülő súlyúak. Nem ez volna a helyzet, ha lenne akár csak egyetlen ellenzéki párt is, amelyre az invázió elleni védekezés ügyét itt és most Magyarországon jó szívvel bízni lehetne. (Némelyik esetében még abban sem lehetünk elég biztosak, hogy szeretik-e egyáltalán a hazájukat, szeretik-e egyáltalán a magyarokat.) De sajnos nincs. Egyetlen szál sem. A politikai váltógazdaság egyébiránt rendkívül kívánatos állapota utáni olthatatlan vágyunkat ezért legalább négy újabb évre jegelnünk kell. Beteges aránytévesztés lenne másképpen cselekedni.

Különösen így van ez, ha figyelembe vesszük: azon bizonyos "viselt dolgok" (nem tehetünk úgy természetesen, mintha ezek nem léteznének) mindegyikének szaga az "ellenzék" felől is árad rettenetesen.

Tulajdonképpen egyszerű tehát a képlet: Az árulás ötödik hatványa mindenképpen nagyobb bűn, mint bármilyen más vétek, amelyben amúgy persze az árulók maguk is vétkesek.

2017. november 17., péntek

Kivenni a világból

Migránsok menetelése Velencébe (itt)

Menetelnek. Követelnek. Ki akarnak venni a világból. Felélni, amit csak lehet. Betenni nem megy. A hasznos idióták (ez esetben egyes plébánosok, szakszervezetisek) segítik - a követelésben - őket. Belegondolni is rossz, szerencsére történelmi disztópia csupán, mi lenne, ha ez a kivenni-szocializált emberfajta erősebb lenne fegyveresen Európánál. Szerencsére nem az. Így azért - elárasztással - tovább tart a dolog. Van még valamennyi idő - bár vészesen fogy - észhez térni, felkészülni. Legeslegelső sorban, minden mást megelőzően, megvédelmezni a történelem különleges,  egyszeri, sok véráldozatra nyert kegyelmi ajándékát, a mi drága Európánkat, a nyugati civilizációt. A valahogyan, sok küszködéssel, de mégis, nemcsak kivenni, de világba betenni is képes emberek hazáját.

Másodsorban felkészülni végre arra, miképpen lehetne ezeket a követelni-kivenni nem rest embereket hatékonyan, de önfeladás nélkül megsegíteni abban, hogy megteremthessék otthon a maguk "Európáját". Abban a pillanatban váltunk tényleg rasszistává, amelytől fogva nem tartjuk erre a teremtésre  képesnek őket.

Tiszta sor, józan ésszel nemigen vitatható. Elárasztani, menetelni, követelni, kivenni, elvenni, felélni pedig: sem nekünk, sem nekik nem járható út.

2017. november 14., kedd

Franciaország elveszejtése

Tilos a betlehem-állítás Franciaországban (itt)

Kereszt-leretusálás, kereszt-eltávolítás, betlehembetiltás: nem sok köze van mindezeknek a szekularizációhoz, az egyenlőséghez. Ellenkezőleg: ezek a nyomuló, lopakodó perverziók Franciaország, és tágabban nézve, Nyugat-Európa iszlamizációjának, afrikanizálódásának egyre intézményesülődő folyamatába illeszkednek kiválóan. Éppenséggel az iszlám vallási fanatizmusnak nyitják a teret.

Nagyon sok mindennek meg kell változnia most már sürgősen a gyakorlati liberalizmus értelmezése terén, hogy a valóságos liberalizmus Európában megmaradhasson a jövő nemzedékei, és az egész világ számára. Hogy ez az egész rémálom, a már-már elveszett Franciaország továbbveszejtése, és féltett közös kincsünk, Európa tékozlása véget érjen végre.

2017. október 24., kedd

A színésznő emlékezete

Eszenyi Enikő nem értesült hasonló esetről (itt)

Így hát nyilvánvalóan teljesen véletlenül került az amúgy 100%-os mértékben feledhető "Sztracsatella" című ('95-ös?) filmbe az az egyedül emlékezetes és művészileg abszolút indokolt jelenet, amelyben az egyik főhőst alakító Eszenyi Enikő egy autóban orálisan kielégíti a Kern András által alakított másik főhőst. Így tehát nyilvánvaló, hogy a Vígszínház akkori vagy későbbi művészi/emberi/erkölcsi miliőjétől merőben idegen, abban teljes mértékben ismeretlen elfajulások elképesztő sorozatáról beszélhetünk. Vagy ha mégsem, akkor teljesen önként és dalolva történt mindig minden, ahogyan a filmvásznon is.

Helyszíni útmutatás a gyengébbeknek: minden rendben van, csak azt a sok-sok - ilyesmire, meg Martonra, Kernre, Eszenyire, Vígszínházra fordított, felélt - közpénzt lehetne feledni...

2017. október 23., hétfő

A "nyílt társadalom" zárt körei

Soros titkos találkozója (itt)

Világos, hogy Soros nem magánszemély, nem "civil". Mulatságos, de - el kell ismerni - szellemes is, ha egy fedőszerv-hálózatot a "nyílt társadalomról" neveznek el.