Kártérítés

Kártérítést kapnak a romagyilkosságok áldozatainak hozzátartozói (itt)

Tekintettel a szörnyű, egyedülálló, egyértelműen rasszista indítékra, valamiféle méltányossági fájdalomdíj,  szolidaritási segély, rendkívüli támogatás juttatása ellen jóérzésű embernek kifogása nemigen lehet. (Az olyan típusúakat nem számítva, hogy akkor máskor, más esetekben miért nem?) Tudjuk, az áldozatok között volt hajnalban munkába induló (!) és voltak per definitionem bűntelen gyerekek is.

De a kártérítés kifejezéssel azért óvatosabban kellene bánni. A jogalapja nem világos ugyanis. Az állam, ill. egyes szerveinek felelősségét feltételezi. Fennállhat ilyen felelősség természetesen. De azt megfelelő módon ki kell vizsgálni, bírósági úton kell megállapítani, kimondani. Ilyen esetben - éppen a közérdekre és a jövőre nézve - nincs helye a nagyvonalúságnak. Olyasféle megállapítások, hogy "a rendőrség nem tökéletesen végezte munkáját", kártérítési alapnak gyengék lehetnek. Logikai tartalmuk nem több annál, hogy a sorozatbeli New York-i vagy miami helyszínelők jobbak, mint a magyarországiak. (El tudjuk képzelni.)

Az állam által finanszírozott bűnügyi költségek 100 milliós nagyságrendűek - ezeket az ítélet ki is terhelte ugyan, de behajtani aligha lehetséges. Az állam finanszírozta a sérültek gyógykezelését is.

Az adakozó kedv hirtelen felbuzdulása kissé gyanús. (Még a méltányossági jellegű kifizetéseknél is elvárható lenne a kedvezményezettek életvezetésének felmérése.)

A jogerős ítéletet, az esetleges állami felelősséget megállapító tényszerű vizsgálatot meg sem váró gyors kezű kártérítési hajlandóságnak valójában igencsak alattomos politikai indoka van. Felelőssé tenni az előző kormányt egy olyan csinált - és borítékolhatóan népszerűtlen - közkiadásért, amelyhez annak amúgy sok köze nincs.

Az ilyesmit régen úgy hívták: göbbelsi cinizmus.

Aki kardot ránt

Paradicsommal dobálták Orbánt (itt)

A kardot természetesen maga a vezérelnök rántotta ki. Pártja parlamenti párt létére, önmagát konzervatívvá, "polgárivá", kereszténydemokratává maszkírozó párt létére hosszú évek óta rendszeresen és rendszerszerűen követ el és bátorít atrocitásokat politikai ellenfeleivel szemben. Módszeresen zavarja meg más pártok és politikusok rendezvényeit. Visszaélésszerűen korlátoz másokat véleménynyilvánítási, gyülekezési jogaik gyakorlásában.
Ilyen módszerességgel - bár kétségtelenül durvábban - ezt a műfajt a 20-as, 30-as évek barnaingesei művelték. Régóta eljött már az ideje annak, hogy a talán leggyűlöltebb magyar politikus végre saját bőrén tapasztalja saját alantas módszereinek kétélűségét.

Állatkínzás: kóser vágás, halal

Nem lesz kóser vágás a lengyeleknél (itt)

A lengyel parlament helyesen döntött. Semmi, de semmi üzleti érdek, semmiféle vallási hivatkozás, az akár több évezredes hagyomány sem szolgálhat  mentségül arra a szörnyű szenvedésre, amit a kóser vágás, illetve a "halal"  okoz az állatoknak. Barbár szokás. Vonatkozik persze mindez az intézményesült állatkínzás egyéb alakzataira, a kedélyes népszórakozás formáját öltő bikaviadalra, állatviadalokra, házi disznóölésre, libatömésre és hasonlókra is. Sajnos a legtöbb népnek megvan a maga sara ezen a téren.
Vörösmarty: "az emberfaj sárkányfog-vetemény".

Az emberek nyelvén a Nyugatról

Orbán Európáról a horvát köztévének (itt)

A HÚ óva inti az Unióba végre felvett horvátokat, hogy valaha is  olyan emberekké váljanak, akiknek  ez az öntelt zagyválás valóban "a nyelvén szól".
Ne hagyják lebeszélni magukat a Nyugatról (=Európáról). Igenis, tartsák meg, ápolják féltő gonddal  Európába vetett hitüket, a Nyugat iránti illúzióikat. Ne adják fel a sok évszázados célt, amit legjobbjaik kitűztek. Az évszázados reményt, amely a legsötétebb történelmi pillanatokban is éltette legnemesebb szószólóikat.
Hogy fölülemelkedve önmagukon, megszabadulva "balkáni" kísérteteiktől, elfoglalhassák méltó helyüket az európai népek közösségében és elkezdhessék utolérni a Nyugatot.
Tudniuk kell, de saját keserű tapasztalatik alapján alighanem tudják is: ha az olyasfajta blődlit, amilyet a magyar vezérelnök most eleresztett feléjük, elég sokan egy pillanatra is a saját nyelvükön szólónak érzik, akkor rossz útra tévedtek.
Olyanra, amilyenen most Magyarország jár.  Olyanra, amely nem nyugatra, nem Európába vezet.
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   

Egy követendő példa

Felfüggesztették a görög állami tv működését (itt)

A görögöktől is lehet tanulni. A HÚ szerint azonban Magyarországon ennél radikálisabb lépés lenne kívánatos. És nem csak költségvetési okokból, hanem erkölcsiekből is, még inkább. Nincs annál gusztustalanabb, mint amikor az adófizetők pénzén szemérmetlen seggnyalás, az uralkodó párt népbutító propagandája folyik. A magyar politikai elit, de különösen annak most felülkerekedett része nincs azon erkölcsi színvonalon, hogy ezt megakadályozni kész és/vagy képes lenne. Nemzeti érdek pedig, hogy a mindenkor szűkös, korlátozott közösségi erőforrásokból erre ne jusson. Egyszerű a megoldás. A jól megválasztott, alaposan megszűrt, csekély számú közszolgálati feladatot a kereskedelmi csatornák törvényi szabályozásával tökéletesen el lehet látni. A gigantikus kiadások elfüstölése helyett pedig a koncessziós bevételeket hasznos közcélokra fordítani.

Olaszliszka árnya

Lincselési kísérlet Pocsajon (itt)

Önmaga egyszeri brutalitásán messze túlmutató, rendkívül veszélyes, antiszociális bűncselekmény a közúti közlekedési balesetet követő lincselés, de még annak kísérlete is. Nem szükséges részletezni, hová vezet, ha a tisztességes polgárnak mérlegelnie kell: megálljon-e segítséget nyújtani vagy ne, mert ha megteszi, akkor szignifikáns valószínűséggel életveszély fenyegeti.
Olaszliszka és a romagyilkosságok óta tudjuk, hogy a közvetlen és a közvetett következmények is iszonyatosak lehetnek.
Példás, a szó szoros értelmében elrettentő büntetést kell elvárnunk az igazságszolgáltatástól. Akár létezik ugyanis cigánybűnözés, akár nem, romák és nem romák közös érdeke, hogy azok, akik ilyen lincselések elkövetésére képesek/készek/hajlamosak, azok rettegjenek elkövetni ezeket a szörnyűségeket.

Találós kérdés

Rendőröket vertek Kenderesen (itt)

Mi az: Mindenki tudja, hogy létezik, de neve az nincs?
Mi az: Magyarország egyik legnagyobb gondja, de nem hogy orvosolni, de említeni sem szabad?

Illyés: "Növeli, ki elfödi a bajt..."