Ki nyer, ki veszít?

Miskolci romák mennek Svájcba (itt)

Ne általánosítsunk, ne kajánkodjunk. Egyenként, személyenként vizsgálva lehetne csak eldönteni, melyik ország nyer, melyik veszít ezen a bolton. Magyarország vagy Svájc?

Egyvalami azonban biztos: sem Magyarország, sem Közép-Kelet Európa nem képes megbirkózni a maga erejéből ezzel a gonddal. A gonddal, hogy milliós társadalmi csoportok, közösségek a XXI. század minimumának szintjén sem képesek szocializálni saját utódaikat, az újabb meg újabb generációkat.

Be kell vallani: a teljes valóságot alighanem még ma sem sejtő Nyugat segítségére szorulunk. A segítség egyik formája a befogadás lehet.

Szemérmetlen szemérmesség

Nem nyilatkozik a NAV elnöke (itt)

Közszolgáról lévén szó, nincs erkölcsi joga nem nyilatkozni. Akik odatették, azoknak pedig nincs erkölcsi joguk nem nyilatkoztatni. Nincs erkölcsi joguk vizsgálatot azonnal nem indítani, a vizsgálat idejére nem felfüggeszteni.

Fidesz-hívők szíves figyelmébe!

Kitiltották Amerikából Orbán bizalmasait (itt) 

Ha annak csak a tizede is igaz, amit a cikk sugall, a vezérelnök méltatlan az ország irányítására, a közéletben való részvételre. Bármiféle választási eredménytől függetlenül, bármiféle erkölcs alapján.

Kutyából nem lesz szalonna - néplélek

Lángolnak az albán pékségek a szerb-albán miatt (itt)

Nem minden szerb ilyen, természetesen. Ezek sem a génjeik miatt ilyenek, természetesen. Az albánok sem kutyák (=elsőáldozó kislányok), természetesen.
Mégis, valahogy ez az egész nem teljesen idegen a szerb néplélektől, még ma sem.

Egy népszokás: a lincs

Ki akarták rángatni a kocsiból (itt)


Elrettentő és ezáltal megelőző erővel, a törvény minden erejével kellene fellépni az ilyen vadállatokkal szemben. Féljenek, rettegjenek azok, akik ilyesmire hajlamosak. Valószínűleg célzott felvilágosító propagandát is kellene folytatni arról, hogy milyen következményei lehetnek az ösztöngátlás hiányának.

Lincs

Elsodort egy lányt, rátámadtak (itt)

Rendkívül antiszociális bűncselekmény-fajta a közlekedési baleseteket követő lincselés, önbíráskodás.
Önmagán messze túlmutatóan, totálisan támadja a társadalom legalapvetőbb értékeit. Tovagyűrűződő hatásai iszonyatosak lehetnek. Az ártatlanok életét követelő szörnyű romagyilkosságokat is nehéz elképzelni Szögi Lajos halála, Olaszliszka nélkül.
Remélhetőleg az igazságszolgáltatás példás, elrettentő erővel sújt le ezekre a vadakra is.

Rogán, Simon - egykutya?

Rogán tetőkertje (itt)

Rogán és Simon. Meg a lakhatási támogatások - Karácsony, Józsa, L. Simon. Meg földgáz-kereskedelem, MET, 17 milliárdos osztalék, egyik strómanja is, másik strómanja is. Milliárdos tanulmányok Paksnak. Meg annyi más. Van alkalom a merengésre. Lehet, hogy mégsem arról szól a politika, amiről mindig is hittük, a közjóról és az igazságosságról? Legalább részben? Lehet, hogy mi - esetleg adót is fizető- megfigyelők szerencsétlen balekok vagyunk csupán? Az egyik kutya, a másik eb? Lehet, hogy a szerzés maga a lényeg?

"Hátha csak álom, egyszerű álom az egész? Hátha csak játék, egyszerű játék az egész?" Így szól valahogy az a régi dal.

Lehet, hogy be kéne kattannia már, ennyi év után, valami derengő felismerésnek legalább?
Lesz idő a merengésre, a tehetetlen dühre, az újra meg újra kiakadó pumpa leeresztésére is a következő választásokig. Most nemigen van mód úgy választani, hogy az egy kicsit is javítson Magyarország sorsán.
Talán majd legközelebb. Talán majd ha valakik tényleg összehoznak mégis egy legalább valamelyest komolyan vehető, hiteles, normális jobboldali pártot. (Nem monomániás, szófosó, exhibicionista politikai dilettánsok persze.) Akkor talán.

Addig is, Rogán és Simon, az egyik kutya, másik eb? Hamis mind a kettő, az bizonyos.
De az egyik azért mégis veszélyesebbnek látszik. Az, amelyiknek mindig is nagyobb volt a pofája.
Az, amelyiket nem rúgott ki a pártja azonnal. Az, amelyiknek a viselt dolgai a köztévé és az MTI számára nem viselt dolgok, sőt nem is létezőek. (Az adófizetők pénzén, persze.) Az, amelyik még mindig nincs pórázon. Legyen rajta most már a sor.