http://index.hu/kulfold/2011/12/18/az_utolso_amerikai_katona_is_elhagyta_irakot/
Az amerikai (és szövetséges) katonák felszabadították Irakot a tömeggyilkos diktátor uralma alól. Szaddam Husszein véres, több millió emberéletet követelő háborút viselt Irán, Kuvait és nem utolsó sorban saját népe ellen. Az amerikai nép 4500 fiát vesztette el és irtózatos anyagi áldozatot hozott ebben a háborúban Irak felszabadításáért. Hogy az irakiak ujjongva ledönthessék a diktátor óriás szobrait. Hogy függetlenül attól, tudnak-e élni vele, megkapják az esélyt, a szabadságot.
Nekünk magyaroknak nem jutott ilyen felszabadító segítség 1956-ban. Magunkra maradtunk. Nem kérdés tehát, kinek is drukkoltunk ebben az iraki fel- és megszabadító háborúban. "Amerikának". A szabadság hazájának. Nem azért kell méltatlankodunk, mert az USA Irak megszabadítására indult 2003-ban, hanem azért, hogy miért nem tette ezt már 1991 februárjában, az öbölháború idején.
Magyarországot most olyan ember irányítja szinte teljhatalommal, aki 2003-ban Szaddam hadseregének harcát Amerika ellen "az iraki nép honvédő háborújának" titulálta - a magyar közrádió Vasárnapi Újság című műsorában, a vélelmezett szélsőjobb célközönség előtt. Akinek ilyesmi valaha is kiszaladhatott a száján, annak észak-atlanti (vagyis a szabad világ iránti) elkötelezettsége erősen kérdéses. Valójában már ez az egyetlen egy mondata is méltatlanná és alkalmatlanná tette hazánk irányítására.
Bármilyen szörnyű is a fel- és beismerés: Magyarország most, 2011. végén szintén ott áll, hogy a szabadságszerető külvilág együttérzésére, segítségére, kiállására szorul saját vezetőivel szemben. Megszabadításra.
Mégpedig úgy, hogy ezeket a vezetőket maga választotta, elsöprő többséggel. Most nem hivatkozhat német, orosz megszállásra sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése